L, mint LOVAGLÁS

KI LESZ A BEFUTÓ?

A MAGYAR LÓVERSENY

Szerző: Ordasi Ágnes

A lóverseny több évszázados múltra tekint vissza,

mind hazai, mind nemzetközi szinten. Az 1820-as

évektől fogva mindig meg volt az a kiváltságos kör,

akik éltették ezt a nemes sportot. Ma már elmondhatjuk,

a zsokék, trénerek, tulajdonosok, rendezők hagyományként

tartják fent a lóverseny világát.

Ahhoz, hogy az Olvasó pontosan értse, milyen versenyrendszer

szerint dobognak a paták 2005-től a Kincsem

Parkban tudni illik, hogy a lóverseny a lovak teljesítményéről

szól, s két szakágat foglal magába:

• Ügető: Ez esetben a lovak ügető jármódban, 2 éves

koruktól kezdve, kötött szabályok szerint versenyezhetnek,

m.g.ttük egy kétkerekű kocsiban, úgynevezett

sulkyben, a hajtójuk segíti őket a cél felé.

• Galopp: Ezen szakágban is 2 éves korukben kezdhetik

versenykarrierjüket a lovak, de itt már a legmagasabb

jármódban, vágtában közelítenek a cél felé, hátukon

a zsokéjukkal.

A A Derby a lóversenyek magasiskolája,

évente minden ország csak egy

derbyt rendezhet, ahol a legkiválóbb

3 éves mének és kancák koedukáltan

mérhetik össze képességeiket. A derbyn

kizárólag olyan angol telivérek vehetnek

részt, melyek szülei megtalálhatóak az Angliában

vezetett telivér Méneskönyvben.

Hazánkban is a Magyar Derby minősül a

legmagasabb presztízsű versenynek, ahol

a szabályok szigorúak, méltóak a verseny

nagyságához. Ez a megmérettetés minden

ló életében egyszeri, ahol nincs javítási lehetőség.

A starthoz álló lovak szám a pálya

nagyságától függ, de nem haladhatja meg

a 24-et. A Kincsem Parkban maximum 20

paripa sorakozhat fel a startvonalhoz. A

Magyar Derbyn 2400 méteren kell bizonyítania

a legjobbaknak, s a szakemberek

e versenyek alkalmával fi gyelik meg, mely

egyedek lehetnek a legjobbak a fajta és a

sport minél magasabb szintű továbbfejlődése

számára.

Mint minden lovakkal kapcsolatos tevékenység,

a lósport is igen költséges sportnak

minősül. Ez akaratlanul is egyfajta

szelekcióhoz vezet, kik lesznek azon szerencsések,

akik testközelből élvezhetik e nemes

sport szépségeit. A versenylovaknak általában

egy, de szindikátus esetén több tulajdonosa

van. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonos

a vételár mellett vállalja a ló képzési és

versenyeztetési költéségét, s erre megfelelő

team-et állít össze, mely egy trénerből és

egy zsokéból áll. Emellett fedezi a ló állatorvosi

és egyéb költségeit. Természetesen

nem egyedül a kiadások nőnek, hiszen ha

a ló nyerni tud, úgy a versenydíj 80%-a a

tulajdonost illeti, a maradék 20% pedig a

tréner és a zsoké juttatása.

Minden tulajdonost és istállót egyedi színű

és mintájú mez reprezentál, így lehet

a versenyzőket megkül.nb.ztetni a pályán.

A szabályzat megengedi, hogy egy zsoké

több istállónak is hajtson, de a versenyen

mindig az adott ló színeit kell viselnie.

Nem ritka eset, hogy

a tulajdonosok nem

a saját nevükkel képviselik

a versenyző állatot,

hanem futtatói

álnevet vagy cégnevet

használnak.

Hazánk legnagyobb és

legsikeresebb versenyló tulajdonosai:

• Deák György – Álmodó istálló

• Siklósi Tamás – ESDE Bt

• Pálfi Gábor – Telivér Farm

• Horváth László – Szenttamási Ménes

• Bábolna Nemzeti Ménes – Dióspuszta

istálló

A fentiekben említett tréner szerepe kiemelkedően

fontos a ló karrierje szempontjából.

Rendelkezni kell tréneri engedéllyel, s egy

személyben vállal felelősséget a ló szakszerű

és megfelelő tartásáért, képzéséért és versenyeztetéséért.

A tréner feladata, hogy a lovat

képességeinek megfelelő versenyeken indítsa,

arra kellőképpen felkészítse. A tréner az a személy,

aki meghatározza a futam közbeni taktikát,

amit a verseny előtt, a jártatóban közöl

a zsokéval.

Trénerek k.zül elengedhetetlen megemlíteni

Aperianov Zakariás nevét, aki 17-szer segítette

Magyar Derby győzelemre Imperiál nevű,

méltán híres lovát.

Kiemelkedő magyar trénerek még:

• Maronka Gábor

• Kovács Sándor

• Ribárszki Sándor

• Zala Csaba

• Fézer Róbert

A csapat n.lkül.zhetetlen tagjai a zsokék, más

néven versenylovasok. Nem csupán a futamok

alatt, de a felk.szül.si időszakban is lovagolják,

képzik a rájuk bízott lovat, s a verseny

során legjobb tudásuk szerint segítik minél

előkelőbb helyre a társukat, a tréner instrukciói

mellett.

A zsokéknak minden verseny előtt és után

ki kell mázsálniuk – vagyis mérlegelni –

hiszen a szigorú szabályoknak megfelelő

súlyban ülhetnek csak a lovuk hátára.

Megemlítendő, hogy nem a lovas, hanem

a ló neméhez igazodik a súlykorlátozás. Ez

a következőképpen alakul: a mének 57, míg

a kancák 55,5 kilogrammot vihetnek a hátukon.

2019-es eredmények alapján a legjobb hazai

zsokék:

• Stanislav Georgiev

• Bakos Gábor

• Suták Csenge

• Mocsinka Viven

Kincsem volt az, aki fellelkesítette a magyar<br /> urakat, hogy a csodakancához hasonló paripákat<br /> tenyésszenek, amelyekkel majd öregbítsék a magyar<br /> lónevelés hírnevét, végig az egész világon.

Derbyről beszélve nem lehet elmenni

a sportág főszereplői mellett, akik

kimagasló teljesítményeik által szimbólumokká

váltak. Ezek a négylábúak embereket

megszégyenítő módón, minden egyes

futamon erőn felül küzd.ttek a dobogó

legfelső fokáért.

Kincsem: A legyőzhetetlen csodakanca Tápiószentmartonon

jött világra Blaskovich Ernő

lótenyésztő birtokán 1874-ben. Kincsem Magyarországon

k.vül Angliában, Ausztriában,

Németországban, Franciaországban és Csehországban

is versenyzett. 13 versenypályán

54 alkalommal állt starthoz és 54-szer aratott

győzelmet. Egyedül.ll.

teljesítménye alapján

Európa szerte híres lett

s viselte a „Hungarian

miracle” és a „Hungarian

wonder” „Wunderstute”

titulusokat.

Krúdy Gyula 1926-ban

így fogalmazott:

„Kincsem volt az, aki

fellelkesítette a magyar

urakat, hogy a csodakancához

hasonló paripákat

tenyésszenek, amelyekkel majd

öregbítsék a magyar lónevelés hírnevét,

végig az egész világon. A Majthényi Izidorok,

a Baltazziak, Zichy Béla grófok,

Dréher Antalok, Springer Gusztávok,

Teleki László grófok, Apponyi Antalok,

Geist Gáspárok, Luczenbacher Miklósok,

a Rothschildok, a Sigrayak, Wenckheimek,

Esterházyak, Harkányiak, Rohonczyak,

Szemerék voltaképpen azért neveltek

csikókat az utolsó ötven esztendőben,

hogy utolérjék ama legendás Blaskovich

Ernőt. ”

Imperiál: 1960-ban született a kisbéri

ménesbirtok terület.n, Rádoki József

tenyésztő keze alatt. A 20. század

egyik legkiválóbb versenylova volt, aki

25 startból 20-szor első és két alkalommal

második helyre vágtázta fel magát.

Csikó korában a szakértők nem jósoltak

neki nagy jövőt telivérekre nem jellemző

külsője és élénksége végett. Ezt meghazudtoló

módon nyerni tudott az Osztrák

Derbyn, a Magyar Derbyn, a Szocialista

Országok Nagydíján, kétszer az Ausztriai

Díjon. Legnagyobb sikere egy 2. helyezés

a Baden-Badeni Nagydíjon.

Overdose: A fentiekkel ellentétben Overdose

nem magyar tenyésztésű csodaló,

2005-ben Angliában látta meg a napvilágot.

2006-ban a newmarketi árverésen

gyönge licitálás után Mikóczy Zoltán

-szlovák üzletember- tett egyedül jelentősebb

ajánlatot. Az első ránézésre jellemtelennek

tűnő csikót mintegy 3000 euróért

vásárolta meg s tulajdonosa nem kis büszkes.g.re

2009-ben a ló becsült értéke 5

millió euró, mintegy 1,5 milliárd forint

lett. Overdose első 14 versenyén nem

talált legyőzőre s összes 18 startjából 15-

ször végzett az első helyen.

V.gezetül, talán nem tudja a kedves Olvasó,

hogy az oly sokszor emlegetett Derby

elnevezés honnan ered.

1780-ban Derby város őrgrófja fogadást

indítványozott Sir Charles Bunburry angol

főnemessel a lovaik gyorsaságát illetően.

A tét nem volt más, mint a győztesnek

járó trófea, illetve a vesztes névadással

bélyegezhette a megmérettetést. Azt gondolom,

nem kérdés, kit illetett a trófea, s

kit a névadás.