KI LESZ A BEFUTÓ?
A MAGYAR LÓVERSENY
Szerző: Ordasi Ágnes
A lóverseny több évszázados múltra tekint vissza,
mind hazai, mind nemzetközi szinten. Az 1820-as
évektől fogva mindig meg volt az a kiváltságos kör,
akik éltették ezt a nemes sportot. Ma már elmondhatjuk,
a zsokék, trénerek, tulajdonosok, rendezők hagyományként
tartják fent a lóverseny világát.
Ahhoz, hogy az Olvasó pontosan értse, milyen versenyrendszer
szerint dobognak a paták 2005-től a Kincsem
Parkban tudni illik, hogy a lóverseny a lovak teljesítményéről
szól, s két szakágat foglal magába:
• Ügető: Ez esetben a lovak ügető jármódban, 2 éves
koruktól kezdve, kötött szabályok szerint versenyezhetnek,
m.g.ttük egy kétkerekű kocsiban, úgynevezett
sulkyben, a hajtójuk segíti őket a cél felé.
• Galopp: Ezen szakágban is 2 éves korukben kezdhetik
versenykarrierjüket a lovak, de itt már a legmagasabb
jármódban, vágtában közelítenek a cél felé, hátukon
a zsokéjukkal.
A A Derby a lóversenyek magasiskolája,
évente minden ország csak egy
derbyt rendezhet, ahol a legkiválóbb
3 éves mének és kancák koedukáltan
mérhetik össze képességeiket. A derbyn
kizárólag olyan angol telivérek vehetnek
részt, melyek szülei megtalálhatóak az Angliában
vezetett telivér Méneskönyvben.
Hazánkban is a Magyar Derby minősül a
legmagasabb presztízsű versenynek, ahol
a szabályok szigorúak, méltóak a verseny
nagyságához. Ez a megmérettetés minden
ló életében egyszeri, ahol nincs javítási lehetőség.
A starthoz álló lovak szám a pálya
nagyságától függ, de nem haladhatja meg
a 24-et. A Kincsem Parkban maximum 20
paripa sorakozhat fel a startvonalhoz. A
Magyar Derbyn 2400 méteren kell bizonyítania
a legjobbaknak, s a szakemberek
e versenyek alkalmával fi gyelik meg, mely
egyedek lehetnek a legjobbak a fajta és a
sport minél magasabb szintű továbbfejlődése
számára.
Mint minden lovakkal kapcsolatos tevékenység,
a lósport is igen költséges sportnak
minősül. Ez akaratlanul is egyfajta
szelekcióhoz vezet, kik lesznek azon szerencsések,
akik testközelből élvezhetik e nemes
sport szépségeit. A versenylovaknak általában
egy, de szindikátus esetén több tulajdonosa
van. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonos
a vételár mellett vállalja a ló képzési és
versenyeztetési költéségét, s erre megfelelő
team-et állít össze, mely egy trénerből és
egy zsokéból áll. Emellett fedezi a ló állatorvosi
és egyéb költségeit. Természetesen
nem egyedül a kiadások nőnek, hiszen ha
a ló nyerni tud, úgy a versenydíj 80%-a a
tulajdonost illeti, a maradék 20% pedig a
tréner és a zsoké juttatása.
Minden tulajdonost és istállót egyedi színű
és mintájú mez reprezentál, így lehet
a versenyzőket megkül.nb.ztetni a pályán.
A szabályzat megengedi, hogy egy zsoké
több istállónak is hajtson, de a versenyen
mindig az adott ló színeit kell viselnie.
Nem ritka eset, hogy
a tulajdonosok nem
a saját nevükkel képviselik
a versenyző állatot,
hanem futtatói
álnevet vagy cégnevet
használnak.
Hazánk legnagyobb és
legsikeresebb versenyló tulajdonosai:
• Deák György – Álmodó istálló
• Siklósi Tamás – ESDE Bt
• Pálfi Gábor – Telivér Farm
• Horváth László – Szenttamási Ménes
• Bábolna Nemzeti Ménes – Dióspuszta
istálló
A fentiekben említett tréner szerepe kiemelkedően
fontos a ló karrierje szempontjából.
Rendelkezni kell tréneri engedéllyel, s egy
személyben vállal felelősséget a ló szakszerű
és megfelelő tartásáért, képzéséért és versenyeztetéséért.
A tréner feladata, hogy a lovat
képességeinek megfelelő versenyeken indítsa,
arra kellőképpen felkészítse. A tréner az a személy,
aki meghatározza a futam közbeni taktikát,
amit a verseny előtt, a jártatóban közöl
a zsokéval.
Trénerek k.zül elengedhetetlen megemlíteni
Aperianov Zakariás nevét, aki 17-szer segítette
Magyar Derby győzelemre Imperiál nevű,
méltán híres lovát.
Kiemelkedő magyar trénerek még:
• Maronka Gábor
• Kovács Sándor
• Ribárszki Sándor
• Zala Csaba
• Fézer Róbert
A csapat n.lkül.zhetetlen tagjai a zsokék, más
néven versenylovasok. Nem csupán a futamok
alatt, de a felk.szül.si időszakban is lovagolják,
képzik a rájuk bízott lovat, s a verseny
során legjobb tudásuk szerint segítik minél
előkelőbb helyre a társukat, a tréner instrukciói
mellett.
A zsokéknak minden verseny előtt és után
ki kell mázsálniuk – vagyis mérlegelni –
hiszen a szigorú szabályoknak megfelelő
súlyban ülhetnek csak a lovuk hátára.
Megemlítendő, hogy nem a lovas, hanem
a ló neméhez igazodik a súlykorlátozás. Ez
a következőképpen alakul: a mének 57, míg
a kancák 55,5 kilogrammot vihetnek a hátukon.
2019-es eredmények alapján a legjobb hazai
zsokék:
• Stanislav Georgiev
• Bakos Gábor
• Suták Csenge
• Mocsinka Viven
Kincsem volt az, aki fellelkesítette a magyar<br /> urakat, hogy a csodakancához hasonló paripákat<br /> tenyésszenek, amelyekkel majd öregbítsék a magyar<br /> lónevelés hírnevét, végig az egész világon. p>
Derbyről beszélve nem lehet elmenni
a sportág főszereplői mellett, akik
kimagasló teljesítményeik által szimbólumokká
váltak. Ezek a négylábúak embereket
megszégyenítő módón, minden egyes
futamon erőn felül küzd.ttek a dobogó
legfelső fokáért.
Kincsem: A legyőzhetetlen csodakanca Tápiószentmartonon
jött világra Blaskovich Ernő
lótenyésztő birtokán 1874-ben. Kincsem Magyarországon
k.vül Angliában, Ausztriában,
Németországban, Franciaországban és Csehországban
is versenyzett. 13 versenypályán
54 alkalommal állt starthoz és 54-szer aratott
győzelmet. Egyedül.ll.
teljesítménye alapján
Európa szerte híres lett
s viselte a „Hungarian
miracle” és a „Hungarian
wonder” „Wunderstute”
titulusokat.
Krúdy Gyula 1926-ban
így fogalmazott:
„Kincsem volt az, aki
fellelkesítette a magyar
urakat, hogy a csodakancához
hasonló paripákat
tenyésszenek, amelyekkel majd
öregbítsék a magyar lónevelés hírnevét,
végig az egész világon. A Majthényi Izidorok,
a Baltazziak, Zichy Béla grófok,
Dréher Antalok, Springer Gusztávok,
Teleki László grófok, Apponyi Antalok,
Geist Gáspárok, Luczenbacher Miklósok,
a Rothschildok, a Sigrayak, Wenckheimek,
Esterházyak, Harkányiak, Rohonczyak,
Szemerék voltaképpen azért neveltek
csikókat az utolsó ötven esztendőben,
hogy utolérjék ama legendás Blaskovich
Ernőt. ”
Imperiál: 1960-ban született a kisbéri
ménesbirtok terület.n, Rádoki József
tenyésztő keze alatt. A 20. század
egyik legkiválóbb versenylova volt, aki
25 startból 20-szor első és két alkalommal
második helyre vágtázta fel magát.
Csikó korában a szakértők nem jósoltak
neki nagy jövőt telivérekre nem jellemző
külsője és élénksége végett. Ezt meghazudtoló
módon nyerni tudott az Osztrák
Derbyn, a Magyar Derbyn, a Szocialista
Országok Nagydíján, kétszer az Ausztriai
Díjon. Legnagyobb sikere egy 2. helyezés
a Baden-Badeni Nagydíjon.
Overdose: A fentiekkel ellentétben Overdose
nem magyar tenyésztésű csodaló,
2005-ben Angliában látta meg a napvilágot.
2006-ban a newmarketi árverésen
gyönge licitálás után Mikóczy Zoltán
-szlovák üzletember- tett egyedül jelentősebb
ajánlatot. Az első ránézésre jellemtelennek
tűnő csikót mintegy 3000 euróért
vásárolta meg s tulajdonosa nem kis büszkes.g.re
2009-ben a ló becsült értéke 5
millió euró, mintegy 1,5 milliárd forint
lett. Overdose első 14 versenyén nem
talált legyőzőre s összes 18 startjából 15-
ször végzett az első helyen.
V.gezetül, talán nem tudja a kedves Olvasó,
hogy az oly sokszor emlegetett Derby
elnevezés honnan ered.
1780-ban Derby város őrgrófja fogadást
indítványozott Sir Charles Bunburry angol
főnemessel a lovaik gyorsaságát illetően.
A tét nem volt más, mint a győztesnek
járó trófea, illetve a vesztes névadással
bélyegezhette a megmérettetést. Azt gondolom,
nem kérdés, kit illetett a trófea, s
kit a névadás.